A Paarthok
Annak idején, amikor a dicső Quoronia bűnös virágzását élte, visszaélve a bolygó jóindulatával, amely aztán a Hamuföldek megjelenését eredményezte, a quorok között akadtak szép számban olyanok, akik helytelenítették ezt a fajta életmódot. Mivel jelentős kisebbségben voltak, szép csendben kiváltak a társadalomból és elvándoroltak. A Maeroni hercegségek északkeleti csücskében, a Wyrannia nagy hegyeinek lábánál elterülő, szinte áthatolhatatlan erdőségekben telepedtek le, ott, ahol a nagy folyó ered. A Halhatatlan, aki mindvégig támogatta ennek a quor csoportnak a döntését, megajándékozta őket a titokzatos urefával, és a paart névvel.
Megjelenésüket tekintve ma már nem sokban különböznek a kontinens népétől, talán az egyetlen számottevő különbség, hogy szemük színe sötétzöld. Bőrük barnás, sötét, hosszúra növesztett hajukat előszeretettel viselik befonva. Egyszerű ruhákat hordanak, megvetik a hivalkodást, ékszereiket maguk készítik kőből és urefából. Jó lovasok, különleges kapcsolatuk van a természettel, mindenből csak annyit vesznek el, amennyire szükségük van.
A paartok urefákat nevelnek, amelyeket aztán széthordanak és díszfaként adnak el. Mára már a kontinens szinte minden nagyobb városában élnek paartok, finoman keveredve a helyi lakossággal. Törvényeik szerint egy paart bárkivel családot alapíthat, egyetlenegy feltétel van csak: az általa nevelt majd eladott fák közelében kell letelepednie, figyelnie kell ezeket a fákat, s ha a fa felismer egy ősi vérvonallal rendelkező paartot, akkor azt el kell juttatnia a szent faluba, a tudó elé. A szent falu az egyetlen hely, ahol az urefa hajtást hoz, szaporodásra képes, ezért minden paart, életében többször is kénytelen felkeresni. Itt élnek a kertészek, a négy nagy öreg, minden paartok vezetője, valamint a tudó, aki talán a legbefolyásosabb. Úgy tartják, hogy ezt a tisztséget nem lehet megörökölni, sem választás alapján eldönteni, erre születni kell. Épp ezért, a paartok folyamatosan keresik az erre született személyt. Minden urekertésznek ez a titkos hivatása, ezért nem élhet messze a fáitól, mert csak a fa képes felismerni az új tudót. Fontos, hogy ez a jelölt önszántából menjen el a szent faluba, ne erőszakkal, mert csak így képes elsajátítani a tudást. Egy paart tudó nemcsak mestere a gyógyításnak, hanem kiválóan képes kezelni és használni a bolygó energiáit, nem lehet megvesztegetni, tudását sosem fordítja gonosz vagy öncélú megvalósításra.
Politikai szempontból nem jelentenek veszélyt senkire nézve, betartják az állam törvényeit, ahol éppen élnek, nem törnek vezetői babérokra, viszont, ha valamely közösségben, szervezetben vezetői pozíciót ajánlanak fel nekik, azt elfogadják. Gazdaságilag egy paart mindig jómódú az adott körülményekhez képest, mert életviteléből adódóan nem veti meg a munkát és az urefa keresett dísznövény mindenhol. A szent falu lakói vadászatból és kereskedelemből tartják fenn magukat, gyakran előfordul, hogy a tudó tekintélyes honoráriumot kap szolgálataiért különböző népektől, amit becsülettel megoszt társaival. Manapság már ez az egyetlen hely, ahol még néhányan úgy élnek ahogyan őseik. Bár békés népség, a falut elszántan védik az erre kiképzett paart harcosok. Kedvenc fegyverük a fúvócső és az íj, az ezekhez tartozó nyílhegyeket az általuk készített ureméreggel itatják át.