Veszettrév
Általános adatok
Főváros: Sodorfő
Legnagyobb város: Révvámos
Uralkodó család: di Berettor
Gazdaság: Folyami kereskedelem
Rövid történelem
Veszettrév hercegsége a Maeron felső szakaszán található, ahol a folyó még szilaj víztömegként zúdul alá Erdőhát fennsíkjáról. A Maeronnak ez a része épp ezért nehezen hajózható és veszélyes: az itteni sodrás számtalan bárkát zátonyhoz csapott az évszázadok alatt, így a kereskedők megtanulták elkerülni a vidéket. Beszélik, hogy a hercegség eléggé szokatlan és baljóslatú neve is ezekből az időkből származik, ekkoriban ugyanis a legtöbben úgy tartották, hogy aki itt akar átkelni a Maeronon, az egyszerűen megveszett.
A kereskedelem hiányából kifolyólag Veszettrévet sokáig a környék egyik legszegényebb vidékeként tartották számon, a szomszédos területeken pedig a mai napig rengeteg szófordulat és sértés utal az itteniek szűkös anyagi helyzetére, annak ellenére is, hogy napjainkban a hercegség lakói már valósággal dúskálnak az aranyban.
Veszettrév története az Érkezés után kétszáz évvel fordult jóra, mikor a mai napig legendás hírnévnek örvendő Vikar di Berettor trónrakerülése után bejelentette, hogy be fogja törni a Maeront. És bár a környék uralkodói először csak legyintettek ezen az ambiciózus terven, a fiatal herceg kedvét nem törhették le. Vikar di Berettor túladott szinte minden birtokán, az így befolyt jövedelméből pedig vailani mesterembereket és neiralisi hadmérnököket fogadott, akiknek a segítségével hosszú évtizedek kemény munkájának árán megépülhetett a legendás veszettrévi gátrendszer, mely duzzasztókkal, kapukkal és számtalan egyéb, technikailag kifinomult megoldással visszafogta és megszelídítette a folyót, így egy csapással utat nyitva a folyami hajók számára. Beszélik, hogy olyan csoda ez, melyet nem emelhettek egyszerű halandók, így sokan arra gyanakodnak, hogy természetszellemek vagy egyenesen tisztavérű halhatatlanok is segítettek a gátrendszer megépítésében, ezt azonban a di Berettor család a mai napig tagadja.
Így vagy úgy, az mindenesetre tény, hogy a veszettréviek be tudták törni a Maeront, és Vikar di Berettor merész vállalkozása kifizetődőnek bizonyult: a folyó szabályozása után nem sokkal feltűntek az első hasas bárkák, melyek Erdőhát favágóival és a Wyrannia lábánál élő törzsekkel szerettek volna kereskedni, őket pedig az Ashma birodalom karavánjai követték, akik rájöttek, hogy most már itt is át tudnak kelni a Maeronon Neiralis és Yrannon felé, nem kell nyugatra kerülniük, és súlyos pénzeket fizetniük Svaeladon vámosainak.
A változásoknak hála Sodorfő rohamos növekedésnek indult, azonban a helyi nemesség szemét egyre jobban szúrták a kikötőben uralkodó állapotok. Veszettrév fővárosa egyik pillanatról a másikra a folyami hajózás keleti végpontjává lépett elő, ez pedig rengeteg matrózt, kocsmáros, kurtizánt és egyéb csepűrágót vonzott a környékre. A közbiztonság jelentős romlását látva a di Berettor család végül úgy döntött, hogy a várostól délre, jó kétnapi járóföldre jelöl ki egy új révállomást. Ez lett végül Révvámos, mely pár évtized alatt akkorára duzzadt, mint Sodorfő, és hamarosan le is hagyta azt méreteiben.
Napjainkban Révvámos Veszettrév gazdasági központja, míg a kulturális, szakrális és politikai elit továbbra is Sodorfőben székel, ez pedig egy nagyon erős rivalizálásához vezet a két város között. A hagyományos értelemben vett nemesség Sodorfőben vasmarokkal irányítja a legendás gátrendszert, míg a révvámosi újgazdag kereskedőcsaládok és a szintén itt található Úsztatók Céhe folyamatosan morgolódik az adók miatt, és azt hangoztatják, hogy nekik kéne vezetniük a hercegséget, hiszen ők tömik tele annak kincseskamráját is. Ebben a rivalizálásban a folyó partján található kisebb települések mind Révvámost támogatják már csak a folyami népek büszkesége miatt is, míg a parttól távolabb fekvő, konzervatívabb területek szentül vallják, hogy Veszettréves csakis Sodorfő és a di Berettor család irányíthatja, hiszen az aranykor is nekik köszönhetően jött el.
A valóságban a helyzet persze sokkal bonyolultabb, hiszen Veszettrév két meghatározó települése teljesen egymásra van utalva: Révvámos adói nélkül a hercegség újra szegénységbe süllyedne, míg Sodorfő gátja nélkül ellehetetlenülne a hajózás a Maeron felső folyásán, és felkopna a kereskedők álla. Ezt a helyzetet jól mutatja a közemberek körében nagy népszerűségnek örvendő mondás is, miszerint Veszettrévben a sodorfői nemesek döntik el, hogy mik a törvények, de csak a révvámosi Úsztatók Céhén múlik, hogy ezek közül melyek lesznek betartatva.
Veszettrévi szervezetek
Az Úsztatók Céhe
Veszettrév legnagyobb szervezete, mely a révvámosi Folyamok Házában székel, és melynek a befolyása az egész hercegségre kiterjed. Tagjai elsősorban azok a révészek, akik a Maeron két partja között mozgatják az árut, de emellett hozzájuk tartoznak a folyami hajósok, a kikiáltók, a hajóácsok és a helyi piacokat működtető kereskedők is, sőt a rossz nyelvek szerint a kikötők zsebesei, kurtizánjai és cinkelt kockával játszó szerencsevadászai is nekik jelentenek. Az Úsztatók Céhe ennek megfelelően egy meglehetősen kiterjedt és nagy befolyással bíró szervezet. Szavuk Révvámos falain belül gyakorlatilag törvény, a céhet vezető mindenkori révmester pedig sokak szerint a herceg után a második legfontosabb és leghatalmasabb ember egész Veszettrévben.
Gátőrök
A Gátőrök klánjai Sodorfő legmegbecsültebb családjai közé tartoznak, akik generációról generációra vigyázzák és ápolják a legendás gátrendszert, ami lehetővé teszi Veszettrév virágzását. A legtöbben csendes, maguknak való emberek, akik lényegében a gáton vagy annak közelében élik az életüket, a városban ritkán látni őket. Egyedül a Vikar di Berettor tiszteletére tartott, évente megrendezésre kerülő Gyarapodás Ünnepén tűnnek fel a palotában, mikor a mindenkori herceg megköszöni a szolgálatukat, ők pedig sírig tartó hűségükről biztosítják az uralkodót, majd visszavonulnak a nyilvánosság elől.